Az őszi szünet első napjai

A szokásainknak megfelelően a tavaszi és az őszi szünetben kimozdulunk egy kicsit és a mindennapos robotot élményekre cseréljük. A tervek Az Aggteleki-karszthoz és Szlovákiához vittek bennünket. Régen jártam már a cseppkőbarlangokban és a szlovákiai oldalon még soha nem jártam. Egy szépen felújított kastély is vonzott bennünket és Kassán szintén nagyon régen jártam.
Szombat reggel indultunk. A szállás Jósvafőn a Tengerszem szállóban foglaltuk le. még dél sem volt már ott is voltunk. Útközben hatalmas ködön keltünk át Miskolc előtt, de utána napsütéses szép idő várt ránk. Bejelentkeztünk és délután egy barlanglátogatást iktattunk be. A Vörös-tó mellet van egy bejárata a barlangrendszernek. A szállástól olyan 3 kilométerre van ez a lehetőség, és a sok ülés után úgy döntöttünk, hogy gyalog megyünk a bejárathoz. A kijárata ennek az ágnak pontosan a szálloda mellet van, így a túra végére pont ” haza érkeztünk”. A sétát követően egy másfél órás barlangtúra várt ránk. Csodálatos ez a szakasz. tele szép, színes és hatalmas cseppkövekkel.

kicsi

Kiérkezve még világos volt így ismét autóba ültünk és lementünk Jósvafőre, majd Aggtelekre a cseppkőbarlang előtti parkolóba. Ott meg is vacsoráztunk. A szállásra mentünk aztán és kis pihenés majd alvás következett. Másnap reggel A kinézett vár volt a cél. Szlovákiában egy Betlér nevű településen Andrássy kastély van és nemrégiben rendbe tették, így elutaztunk megnézni. Sajnos be nem lehetett menni, mert állítólag átrendezik a kiállítást ami benne van. Hatalmas park fekszik mögötte, ott is sétáltunk egy kicsit, és persze sok fotót készítettem az épületről.

betler-kicsi

A visszafelé úton megálltunk Pelsőc nevű településen azt remélve, hogy rendezett települést találunk, de a főtéren álló református templom nagyon romos állapotban van. Kis sétát követően tovább indultunk. Domica volt a cél, a szlovák oldali bejárata a barlangrendszernek. Szlovák vezetést kaptunk persze. A szép cseppkövek mellett egy újabb élmény várt ránk, a barlang egy része csónakkal járható csak be. Így a csoport csónakokba ült és szinte néma csendben, hiszen elektromos motorokkal mentek a csónakok, csodáltuk végig a képződményeket. Megérte elmenni, nagyon érdekes élmény volt.

kicsi

Pár kilométer és ismét hazánkban voltunk. Ha már barlang akkor most az Aggteleki bejárat következett. Egy hatalmas csoporttal bementünk ide is. Láttunk néhány cseppkövet a két nap alatt. A látogatást követően a bejárat fölötti kilátóba másztunk föl, hogy gyönyörködhessünk a panorámában. Élveztük az őszi nap erejét és lent kellemes “napozás” közben jót pihentünk. A szállásra visszatérve este finom vacsora várt bennünket. Az utolsó nap már nem mentünk barlangba, hanem a felvidék településeit jártuk be, amennyire időnk engedte. Először Rozsnyón álltunk meg. Érdekes a parkolás Szlovákiában. Ki van téve a parkoló tábla és valami óra szerű rajz is van rajta, de automatát sehol nem találtunk. Volt nálunk elegendő pénz, de nem tudtunk, hogyan kell a parkolásért fizetni. Egy kört mentünk a város főterén és sehol nem volt automata. párfotót készítettem, majd kénytelenek voltunk odébb állni. Krasznahorka volt a következő megálló. A vár miatt volt a célok között. Pár éve leégett és kíváncsiak voltunk hogy áll a helyreállítás. Sajnos még van mit csinálni rajta.1-2 magyar rendszámú autó parkolt a vár alatt, amit nem volt könnyű megközelíteni. Nem sietős a szlovákoknak ez a befejezés. Irány Kassa ezután. Ott is a parkolás és a fizetés adta fel a leckét. Egy fiatal leányzó szerint ahova mi parkoltunk ott nem kell fizetni, így elindultunk a belvárosba.

kassa-kicsiKellemes ebéd, majd séta a belvárosban, kis cukrászdázás,  fényképezés, és már el is telt több mint 2 óra. Lassan elindultunk haza és a sötétedés után újra itthon voltunk. Kellemes túrázós, sétálós, napsütéses kirándulás volt.